Perbál

Környezetünk:

A Zsámbéki medence  északkeleti részén, a Pilis és a Budai-hegyek találkozásánál van egy kis település, Perbál. A község a Nyakas-hegy északkeleti végén, a hegyoldalon helyezkedik el.

Vizeink:

 A térképlapok arról is tanúskodnak, hogy a falu gazdag volt vizekben. És ez ma is így van, mi se bizonyítja ezt jobban, hogy a település saját forrásából kapja az ivóvizet. Három patak folyik a községen keresztül. Tinnye felől folyik a Békás-patak, amelyik magába fogadja a Nagyforrásból kifolyó Perbáli patakot és a Nyakasról folyó Szamárhegyi-patakot. Ezek nem bővízűek, a Szamárhegyi-patak sokszor elapad A Perbáli patak, és a Szamárhegyi patak, ma már szerény vízhozamú patak kisebb-nagyobb kanyarulatokkal csörgedezett át egykoron a tájon. A patakvölgy élményéhez még fél évszázaddal ezelőtt is hozzátartoztak a meg-megcsillanó kisebb-nagyobb víztükrök, tavacskák és a vizeket szegélyező kiterjedtebb nádasok.

Élővilág:

A környező hegységkeret eredeti növénytársulása a cseres-tölgyes erdő volt. Az erdészet, a fafeldolgozás, a vadászat valamikor sok embernek biztosított megélhetést. A fakitermelés következtében az erdőket sokhelyütt felváltotta a kaszáló rétek növényzete. A dombhátakat, a hegylejtőket, a medencefelszíneket mára teljesen meghódította a mezőgazdasági kultúra. A gyertyánosok, cseres-tölgyesek, bükkösök és a telepített fenyvesek foltokban váltják egymást.

A tölgyerdők ismert madarai a kakukk, a szajkó, a kis- és nagy fakopáncs, a nyaktekercs, a szén- és kék cinege, az erdei füle, a macskabagoly, az örvös-galamb és a fácán. Az egerészölyv az erdőszéli tisztások környékén vadászik. Itt költ a citromsármány és a tövisszúró gébics is. A bokrosabb területeken, pedig a pinty és a vörösbegy.

Megközelíthetőség:

Gyorsan, és könnyen el lehet minket érni a fővárosból. Dél-Budáról az M1-es autópályén lehet elérni minket. Az északiak pedig a 10-es úton tudnak a leghamarabb kiérni. Budakeszi felől is megközelíthetőek vagyunk. Az út a Széna-téri autóbuszállomásra Perbálról csupán kb 45 percig tart.